Növények kommunikációja – a beszélő növények

 

A növények kommunikálnak.növények5 A nyelvüket nem értjük, de azt már tudjuk, hogy üzeneteket küldenek egymásnak és a környezetüknek. Egy napon talán megértjük ezt a beszédet. Firenzében egy európai kutatási projekt újfajta megközelítéssel dolgozik: a növények elektromos tevékenységét elemzi.

Stefano Mancuso biológus elmondta, hogy a növények érzékelik a gravitációs mezőt, az elektromos mezőt, különféle kémiai folyamatokat, és így tovább. Hatalmas mennyiségű információt tárolnak és cserélnek ki egymással. Ezt mi is képesek vagyunk észlelni. A feladat az, hogy megfejtsük a kódokat, és ezzel megértsük a növények közötti információcserét.

A kiindulópont néhány kiborg növény – vagyis kibernetikus organizmus, együttműködő biológiai és gépi elemek – viselkedésének digitális elemzése meghatározott körülmények között.


Andrea Vitaletti, a PLEASED kutatási projekt koordinátora szerint ha megfigyeljük a növény által kibocsátott jeleket, megtalálhatjuk azokat az ingereket is, amelyek kiváltják őket, méghozzá jó minőségben. Ezeket a jeleket a tudósok leolvassák, lehetőleg torzítatlanul és felerősítve, azután digitalizálják. Más szóval a különböző időkben érkező analóg jeleket adatokká, számokká alakítják át.

Hogy megtalálják a kiváltó okokat, a kutatók adatbázist hoznak létre, amelyből kiolvasható, hogyan reagálnak a növények egyes hatásokra.

Stefano Mancuso úgy fogalmaz, hogy ez valójában egy szótár. Minden egyes környezeti paraméter megfelel egy meghatározott elektromos üzenetnek. Ha a kutatóknak sikerül rájönniük a kódra, az olyan lesz, mint a rosettai kő, amely lehetővé tette a egyiptomi hieroglifák megfejtését: segítségével megérthetjük, mit éreznek a növények.

Egy digitális hálózat és egy hatékony algoritmus minden egyes fát a környezet őrszemévé tesz. A cél az, hogy minél több növény adatait gyűjtsék össze, azután pedig feldolgozzák és csoportosítsák ezeket egy egységes bázisban – mondta el Mario Paoli, a kutatás résztvevője.

Elisa Masi agronómusként tagja a tudóscsoportnak. Arra hívja fel a figyelmet, hogy egy fa egyszerre számos környezeti jellemzőről szolgál információkkal – ugyanabban a pillanatban. Ha hagyományos szenzorokat alkalmaznának, ahogy a megfigyelő állomásokon szokás, akkor minden egyes paraméterhez, amit elemezni akarnak, külön szenzort kellene használni. Az pedig drága mulatság volna.

Ezzel a módszerrel valós idejű adatokhoz juthatunk az ózonszintről, a mezőgazdaságban használt vegyszerekről és még sok minden másról. Ha megértjük a növények beszédét, egészen új módon szerezhetünk ismereteket környezetünk állapotáról.

További információk a projektről (angolul): http://pleased-fp7.eu

Cleve Backster, a CIA hazugságvizsgáló szakértője, 1966-ban felfedezte a később róla elnevezett effektus, amely bizonyítja, hogy a növények képesek érzékelni más növények, valamint az állatok és az emberek érzelmi állapotait és gondolatait. Hatalmas port vert fel akkoriban ez a kijelentés, de azóta egyre több érv és kísérlet támasztja alá ezt az elméletet.

növények1

Cleve Backsterről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy a hazugságdetektorok nemzetközi hírű szaktekintélye, hazugságvizsgáló szakértőként oktatott annak idején rendőröket és alapjában véve távol állt tőle a dolgok misztifikálása.A poligráf működése közben többek között vizsgálja az emberi vérnyomást, illetve légzést, méri a bőr nedvességében bekövetkező változásokat és a bőr felületi feszültségét, elektromos ellenállását. Minden egyes gondolat- és érzelemmintánknak megvan a jellegzetes kilengése.

Egy alkalommal Backsternek az az ötlete támadt, hogy az egyik szobanövényre erősíti a poligráf elektródáit és kísérletekbe fog. Így tapasztalta meg, hogy amikor megöntözte a növényt, akkor az az emberre jellemző izgatottság jelzését sugározta ki magából, amikor pedig arra gondolt, hogy megégeti egy gyufával, a mutató még hevesebb reakciókat jelzett. Hangsúlyozom, még egyáltalán nem gyújtotta meg a gyufaszálat, csupán gondolt rá.

Ezután Backster gondolati kommunikációba kezdett: hol rágondolt a növény meggyújtására, hol csak megjátszotta a fenyegetést az ártás leghalványabb szándéka nélkül, s minduntalan azt vette észre, hogy a növényt nem lehet becsapni. Mintha telepatikus úton érezte volna a szakértő valódi szándékait. Így jutott arra a következtetésre, hogy a növények éreznek és gondolkodnak.

növények2

 Eleinte maga is kételkedett a saját eredményeiben. Attól tartott, hogy téves következtetéseket von le és netán egy már meglévő jelenséget értelmez félre, úgyhogy tovább folytatta a kutatást. A fő kérdés azonban az volt, hogy hogyan jön létre ez a biokommunikáció az ember és a növény között? Hogyan „látnak”, azaz érzékelnek a növények?A következő kísérletsorozat a növények és az állatok közötti interakciókat kívánta detektálni. A növények addig ismeretlen érzékelése továbbra is működött. Feltűnt, hogy a kis és a nagy állatok mozgására egyaránt adnak válaszokat a növények. Másként viselkednek egy kutya jelenlétében és másként egy rovar esetében.

Egyre többek érdeklődését keltette fel ez a parajelenségkör. 1973-ban A növények titkos élete címmel adott ki könyvet Peter Tompkins és Christopher Bird . Továbbá két szovjet parapszichológus, név szerint A.P. Dubrov és V. N. Puskin is hasonló következtetéseket vont le, amikor EEG-vel végzett méréseket.

növények3

Az elektroenkefalográf (EEG) egy pszichofiziológiai mérőműszer, melynek segítségével a pszichés működés élettani hátterét vizsgálhatjuk. Pontosabban elektrofiziológiai mérőeszköz, amely valós időben regisztrálja a neuronok elektromos aktivitását. Az EEG-vel detektált jelet az elektroenkefalogram mutatja meg, amely egy összetett, több komponensből álló periodikus görbe.A orosz parapszichológusok nem csak emberekre, hanem a növényekre is rákapcsolták az EEG-t.

Az elmúlt évszázad során Indiától az Egyesült Államokig sok kutató arra következtetésre jutott, hogy a növényeknek is van valamiféle lelkük, illetve vannak érzéseik. Annyi bizonyos, hogy a növények szinte minden élőlényre reagálnak – nem is akárhogyan. Sőt, vannak olyan, jobbára klasszikus zenék, amelyek hallgatásával mérhetően pozitív állapotba hozhatók a növények. Zenehallgatás közben gyorsabbak a sejtosztódási és a növekedési folyamata is. Úgy tűnik, a szeretet hatalma ismét beigazolódott.

növények4

Roppant izgalmas, hogy a növények képesek hallgatózni is. Az elektródával felszerelt virágok érzékelték, amikor a környezetükben olyan emberek közötti beszélgetés zajlott, amelynek témája a halál és a pusztítás volt. A növények nem szimplán lereagálták a morbid témákat, hanem annyira megviselte őket a téma, hogy több időre volt szükségük ahhoz, hogy visszanyerjék a megszokott harmóniaállapotukat.A növények egyes személyekkel különlegesen intim viszonyt alakítanak ki. Amikor a szeretett személlyel történik valami, akkor azt a növény megérzi. Kijelenthetjük, hogy ez a misztikus kapcsolat nagy távolságokból is működik. Nem minden botanikus ért egyet a kijelentéssel, de akik próbát tettek a növények szeretgetésével, azok többnyire megerősítették ezt a jelenséget.

Olyan kísérleteket is folytattak a kutatók, amikor több ember közül kellett kiválasztani a „bűnöst”. Az egyik ember egy másik helyiségben egy növényt bántott, míg a többi teljesen ártatlan volt. A növény a „bűnös” közelében egyértelműen jelezte, hogy „fél” tőle.

Tömény rejtély, hogy a növények sejtjeiben van-e a válasz e speciális, primer érzékelésükre, vagy valamilyen energia-, illetve tudatmező működik közre ebben. Mi van akkor, ha ez az elsődleges érzékelés és kommunikáció sokkal mélyebb szinteken zajlik az élővilágban évezredek óta, s nekünk eddig fogalmunk sem volt róla? Lehetséges volna, hogy ez is szerepet játszott a bioszféra evolúciójában? A kérdések száma szinte végtelen, a kutatások folynak.

 

Share Button
A bejegyzés kategóriája: Egyéb
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.